2014. november 23., vasárnap

1.Évad.3.Fejezet.

Reggel mikor felkeltem Harry még békésen szuszogott. Próbáltam halkan kiosonni szobámból,ami sikerült is.Eddig még nem említettem hogy lett volna kisöcsém, de van.A kis Davi. Halkan belépdeltem szobájába és egy lágy puszit nyomtam arcára.Mikor lementem a konyhába senki nem fogadott ott csak egy cetli.Az volt beleírva hogy ma koncertjük a fiúknak és mi is velük tartunk.Nagyon örültem a hír hallatán , egyből fel is hívtam legjobb barátnőmet hogy elújságoljam neki a hírt.2 csörgés után egyből fel is vette, majd beleszólt a telefonba.2 órán keresztül csak beszélgettünk majd el kellett mennie.Elköszöntem, majd tévé elé vándoroltam át.Mit ne mondjak Harry nagyon jó alvó, már 11 óra van és még mindig fent szuszog.Ezzel nem törödve, anyáék cetliét eldobtam és az én cetlimet ragasztottam fel a hűtőre amiben az állt hogy vásárolni indultam.Tegnap esett az eső ezért úgy döntöttem hogy csizmát veszek fel. Már fél úton jártam mikor megbotlottam, gyorsan felkeltem majd ahogyan mentem egy lányba ütköztem. 
-Te meg mit a jó Istent képzelsz magadról?-kelt ki magából.Én megszeppenve álltam melltte majd egyszer csak elviharzott.Hát ez nem az én napom eddig.Könyörgöm csak egy ruhát szeretnék venni estére, de már most ilyen akadályokba ütközöm.De ezzel inkább nem foglalkozok.Egy negyed óra után oda is értem a plázába, nem törődve a nagy tömeggel ami az egyik bolt előtt állt, én a másik boltba mentem.Nem kedvelem a középpontot. Utálom ha valakit vagy valamit ennyire néznek, főleg ha engemet.
****
Nagyon sokat vásárolgattam.Vettem 10 darab új ruhát,és 3 cipőt.Nem volt   egy olcsó mulatság, de legalább kapok pénzt havonta.Igaz már 18 éves vagyok , de sajnos még munkám nincs.Eddig sehol-sem kaptam állást,de minél gyorsabban próbálok találni egyet.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Sziasztok,bocsi hogy ilyen rövid lett, de semmi időm nincsen írni,és lehet hetente csak egyszer elsz rész:(

2014. november 18., kedd

Nem rész!

Sziasztok, ha olvassátok a blogom létszíves írjatok kommentet mert akkor tudom csak hogy tényleg olvassátok e!A harmadik részhez még semmi komment ezért létszíves ha valaki olvasta már komizzon oda hogy legyen következő rész!Ja és mindig akkor lesz kövi rész ha már van rajta legalább egy komi! És azt szeretnem még mondani, hogy lehet holnap fent lesz a negyedik most így kivételesen komi nélkül!:)

2014. november 16., vasárnap

People

Sziasztok, kicsit késve de itt vannak a karakterek.

Anna Hudgens. 
Lisa Hedvig.
Emma Huppings.
Harold Styles.

1.Évad 2.Fejezet.

*1 óra múlva nála is végeztünk és elindultunk a suli felé, hiszen ott fog felvenni mindenkit a busz...*
Ránéztem telefonom órájára, volt még 10 perc.Már nagyon izgultam, Lisa kevésbé. Majd elkezdett csöpögni az eső.Már mindenki kezdett megérkezni , de a busz még sehol sem volt. A tanár úrt felhívta a busz sofőr és nem tud értünk ma jönni.Mindenkit haza küldtek.Lisával mentünk hazafelé , nagyon lassan telt az út , vagyis csak nekem.Barátnőm inkább boldog volt hogy elmaradt.Hazaérkeztünk, kerestem a kulcsomat a táskámban de sehol nem találtam. Elveszítettem!Lisa már türelmetlen volt és felszólalt:
- Mi lesz már?-siránkozott. 
-Elvesztettem a kulcsom,be kell csöngetnünk!-válaszoltam aggódva hátha nincs itthon anya.
Becsöngettünk. De nem anya nyitott ajtót hanem egy ismeretlen férfi.Aki nem más volt mint Harry Styles apukája.Lemerevedtem. 
-Csókolom.-szólaltam meg meglepődve. 
-Szia, gyertek anyukád itt benn vár, és a a fiam is-mosolygott kedvesen.
Bementünk.Levettem a cipőmet majd felakasztottam a kabátomat.Anya és Harry ott ültek és vacsoráztak nyugodtan.Anya felállt és megszólalt:
-Kicsim, ő itt a Munkatársam Dan Styles. 
-Örvendek a találkozásnak.-fogtam kezet vele.
-Úgy szint. - mosolygott rám.
Anya odajött és Lisát is bemutatta , eközben Harry eltűnt. Ezért úgy döntöttünk hogy felmegyünk a szobámba.
Harry a posztereimet nézte.
Khm...-köszörültem meg a torkom hogy észrevegyen. 
-Szia-köszönt kedvesen,én meg ledermedtem.
-Halihó , föld hív.-legyezett a szemem előtt én nevetett.Erre én is felnevettem majd megszólaltam: 
-Szia , Anna vagyok-fogtam vele udvariasan kezet.
-Igen anyukád már mesélt rólad, én Harry Styles vagyok, de a posztereid alapján biztosan ismersz.-mosolygott.
-Persze.-nevettem.
-Rendes lánynak tűnsz.-mondta.
Hát szerintem én itt hagylak titeket.-szólalt meg már Lisa is.
-Oké szia, holnap talizunk.-mondtam .
-Oké, majd idejövök reggel.-köszönt el végleg.
-Ő nem csíp minket ugye?-kérdezte Harry.
-Honnét tudtad?-lepődtem meg.
-Anyukád róla is mesélt.
-Ó már értem, szóval mindent elmesélt.
-Nem mindent, megnézünk egy filmet?-kérdezte.
-Persze , amíg megmosom a kezem, nézd meg a dévédéket, ott vannak a polcomon.-mondtam neki hogy megtalálja.
-Jó. Amint kijöttem láttam hogy nevet.
-Mi az?-kérdeztem nevetve.
-Neked csak One Direction-os DVD-id vannak?-röhögött.
-Ömm...igen.-nyávogtam.Erre elröhögte magát és én is , majd a röhögéstől leestünk az ágyamra.
Erre anya jött be , és látta hogy majdnem megfulladunk úgy nevetünk. 
-Látom már összebarátkoztatok. -szólalt meg mosolyogva.Erre Harry apukája azaz Dan is oda lépett és megpuszilta anyát. Mi Harryvel elkerekedett szemmel néztünk.
-Hogy mi?-rebegtettem pilláim.
-Hát mi....összeházasodunk.-szólalt meg anya.
-Hogy mi?-riadt meg Harry is. Majd kimentek, és otthagytak minket. 
-Hát akkor mi msot mostohatesók leszünk.-jelentettem ki majd szememből előugrott egy dagadt könnycsepp.
-Igen-majd Harry megölelt és próbált megnyugtatni... Elkezdtük a filmet nézni majd amikor vége lett anya jött be és közölte hogy Dan-ék itt alszanak. És hogy ágyazzak be Harry-nek a vendégszobában vagy itt a másik ágyban ahogy ő akarja. 
-Máris .-feleltem majd anya elment.
-Téged itthon dolgoztatnak?-döbbent le Harry.
-Hát ilyen egy nem szupersztár élete.
-Hadjad csak ,majd beágyazok én.
-Nem muszáj ,majd én , nyugodtanülj le.
-Majd én, nem szeretném a tesómat dolgoztatni-mosolygott.
-Köszönöm.-mosolyogtam vissza.
-Nem lenne baj akkor ha itt aludnék a másik ágyadban?
-Dehogy is.
Megágyazott majd lementünk hogy közöljük hogy mi feküdnénk le.
-Már most?-döbbent le anya.-Hisz még nem is vacsoráztatok.
-Nekem tele van a gyomrom.-szólaltam meg.
-Nekem is.-értett egyet Harry.
-Hát akkor jó éjszakát adott egy puszit anya.
-Nektek is-szólaltam meg.Nem tudom miért baj ha le akarunk feküdni.Semmi kedvem már ehhez a naphoz. És szerintem Harrynek se.
-Mit szólnál ha holnap elvinnélek a koncertünkre?-kérdezte Harry.
Úrsten.-kaptam szám elé a kezem és könnyeztem.-Persze-sikítottam. Css!-azt hiszik már alszunk!-fota be szám Harry majd mind ketten elnevettük magunkat...

2014. november 15., szombat

1.Évad.1.fejezet.

Annyira jól alakul az életem.Van egy csodás barátnőm és remek szüleim.Csak egy dolog hiányzik az életemből.A szerelem!A barátnőm is annyira boldog a párjával.Én is ilyen boldog szeretnék lenni.Csakhogy ez nem olyan egyszerű...Anna vagyok és ez az én életem.Nincsen sok barátom , se ellenségem.Én olyan vagyok mint egy láthatatlan ember.Remélem tetszeni fog az életem.De most kukkantsunk is bele......

-Kicsim, reggel van!-kiabált fel anya a szobámba.
-Nem érdekel.-Húztam fejemre a párnámat.
-Iskolába kell menned, el fogsz késni.-Vitatkozott velem,majd halottam lépteit.
-Nem baj.-Erre a szavamra már bent is volt szobámban és húzta le rólam meleg takarómat.
-De baj, na igyekezz!-Parancsolt rám,majd bement ugyan így húgomhoz is.
Nekiálltam készülődni mert télleg el fogok késni.Gyorsan felkaptam egy ruhát, majd lementem az emeletről és gyorsan ettem egy falatot. Csöngettek.

-Kicsim, nyisd ki az ajtót.-kiabált a fürdőből anya.
-Máris.
Kinyitottam, és egyből legjobb barátnőm ugrott a nyakamba.
-Sziaa-kiáltott amitől majdnem szívrohamot kaptam.
-Jó reggelt neked is.-mondtam álmosan és visszavánszorogtam a konyhába.
-Mi ez a nagy álmosság?Ma megyünk először iskolába.
-Aha,neked biztos jó lesz.Csakhogy nekem semmi kedvem elmenni-majd erre anya jött le a lépcsőről.

-Indulnotok kéne.-szólt nekünk anya már ő is felöltözködve.
-Jó,Szia anya.-pusziltam meg, majd felvettem a kedvenc cipőmet.
-Csókolom-köszönt a barátnőm is.
Nagyon unalmasan telt az út.Semelyikünk nem szólalt meg.Szerintem mind a ketten abban a tudatban voltunk hogy még reggel van és álmosak vagyunk.
Majd egyszer megszólalt a barátnőm: Lenne számodra egy meglepetésem,de sajnos csak este mondhatom meg-mosolygott.
-És mi lenne az?-csillant fel a szemem  az álmosságból.
-Majd meglátod,de siessünk mert 15 percünk van odaérni.
Ezután nagy csend lett közöttünk. ...Majd 5 perc múlva megérkeztünk a suliba.Már valamit mondott az osztályfőnökünk. Nem tudtuk miről van szó,ezért csöndbe leültünk csak és figyeltünk. Majd a végén megszólalt a nagy hír ami miatt majdnem elájultam : "A One Direction tagjaival lehettek ez alatt az idő alatt! " . Szó szerint majdnem elájultam.A barátnőm ott legyezett , azt hitte mindjárt elolvadok, úgy kezdtem el izzadni.Nagyon örültem a hírnek!
-Anna kérlek gyere ide!- hallottam meg Osztályfőnökünk hangját.
Egyből felálltam és odasiettem.
-Igen?
-Azt szeretném mondani neked Anna, hogy tudjuk hogy odáig vagy a One Direction-ért, ezért két tagjuk velük lehet egy szobába, az egyik te vagy, a másikat pedig te kiválaszthatod!mosolygott rám kedvesen.
-Juj, nagyon szépen köszönöm!-és bekönnyeztem, igen nagyon meglepődtem hogy én lehetek velük, és még ma.
-Most menj és pakolj össze!2 Hónap vár rád a kedvenc bandáddal!-mondta és még mindig mosolygott.
Lisát megkértem hogy segítsen nekem összepakolni és majd én is neki.Elindultunk , majd az úton megszólaltam:
- Ott lennél velem a fiúkkal?Azt mondták hogy még egy valakit választanom kell és te vagy az egyetlen akivel jóban vagyok!-kérleltem hadarva.
-De tudod jól hogy utálom őket, de mivel a legjobb barátnőm vagy muszáj megtennem.-sóhajtott egy nagyot.4 órát kaptunk összepakolni ezért sietni kellett.Hazaértünk, anyát nem találtuk otthon ezért úgy döntöttünk hogy majd az úton felhíjuk.Felsiettünk szobámba és elővettük az olyan ruháimat amiken a fiúk vannak.Majd kerestünk fürdőruhákat,, hétköznapiakat és bulizósakat.  Nem sokat raktunk be csak 2-öt , 3-at mindegyikből. Szerintem én egész nap a fiúkkal leszek és ki se fogok mozdulni-nevettem magamba, ami miatt barátnőm hülyének nézett.
-Min röhögsz ennyire?-nevetett fel.
-Csak elgondolkoztam hogy egész nap a fiúkat fogom bámulni, ők meg majd hülyének néznek.-nevettem és erre belőle is kitört a még nagyobb nevetés.
Nálam végeztünk ezért elmentünk Lisához is. Ilyenkor jó hogy csak pár házzal lakik arrébb. 1 óra múlva nála is végeztünk és elindultunk a suli felé, hiszen ott fog felvenni mindenkit a busz...